Ugrás a tartalomhoz

kis körtike

Adatok

Magyar név: kis körtike

Latin név: Pyrola minor

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Körtikefélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Pyrolaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
 
Termet: 10–25 cm Életforma: Chamaephyta
Leírása:
10–25 cm magas, örökzöld növény. A levelek tojásdadok, 2,5–6 cm hosszúak, 1,5–5 cm szélesek, matt felszínűek, csipkések, tőlevélrózsát alkotnak. A virágzat mindenoldalú fürt, 4–8 (–16) virággal. Pártája fehér vagy pirosló; a szirmok 4–5 mm hosszúak. A virág átmérője 5–7 mm. A csészecimpák 1,5–2 mm-esek, széles-háromszögűek. A bibeszál 1–2 mm hosszú (a szűk, harang alakú pártából nem áll ki), egyenes, a vége nem szélesedik ki. Termése tok.
 
Virágzása:
június / VI – VII.
 
Élőhelye:
Inkább mészkerülő, lucosövi faj; tűlevelű erdők, mészkerülő lomberdők növénye.
 
Előfordulása:
Cirkumpoláris flóraelem.
Zemplén, Aggteleki-karszt, Ózdi-dombvidék, Bükk, Mátra, Medves, Börzsöny, Pilis, Bakony, Bakonyalja, Vértes, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Mecsek, Vasi-dombvidék, Vend-vidék, Őrség, Soproni-hegység, Balfi-dombvidék, Kőszegi-hegység, Hetés, Göcsej, Zalai-domvidék, Dél-Zala, Belső-Somogy, Zselic, Kis-Alföld, Nyírség.
 
Megjegyzés:
A középső körtike (Pyrola media) bibeszála a virágból kiáll, vége kiszélesedő, csészecimpáinak csúcsa elálló. A zöldvirágú és a kereklevelű körtike (Pyrola chlorantha, Pyrola rotundifolia) bibeszála görbült, ívesen lefelé hajló.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;
 
 
Forrás:
Bölöni János, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Molnár V. Attila in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása